.... kihagyás után illik már írnom. Akartam múltkor minden gyerkőcről írni, de nem tudtam. Mesinek a laborja rendben van. A súlyát hetente mérem, lassan, de szedi vissza magát. Év végén egymás után volt beteg, akkor ment le sok. Aggódtam, de kezdek megnyugodni felőle. Amúgy mióta szedi a szteroidokat, nem volt beteg! Egyszer kicsit taknyos volt, akkor egy hétig nem volt oviba, inkább nem vittem. Meg is úsztuk :) Csütörtökön volt a farsang, pillangó volt. Apa varrta a szoknyát, s hajtotta meg a pillangó keretet én pedig díszítettem, glittereztem, flittert varrtam, ragasztottam, mindezt a keretre húzott harisnyára. Hát éjszakáztam egy párszor, mire meglett, elég nehéz körülmények között, de erről később. Persze hogy ő mondta a legszebben a verset. Én választottam neki (Mentovics Éva : A pillangó tánca) . A tesók nagyon jól viselték az ünnepséget, ügyes, nyugodt, jólnevelt gyerekek :))) DDDDD  Kendém is nagyon vágyik már az oviba, főleg így, hogy mostanában együtt vittem/vittük őket. Csak a pelenkát hagyná már el.... De esze ágában sincs. A nagy dolgát is úgy kell kikönyörögni alóla. Pedig már nem is pamperst veszünk neki, hanem vagy tescósat vagy rossmanosat. biztos sokkal kényelmetlenebb, de az se hatja meg. Szép lesz, beíratkozni pelusba megyünk.... Nade ez van, remélem nem sokáig. Nagyon várjuk már a jóidőt, hogy egy kicsit úgy is lehessen már hatni rá. Amúgy oly kis okos, ügyes, versel, meg utánozza a nővérét. Nagyon jól eljátszanak együtt. Néha van egy kis veszekedés, de ennyi szerintem tök egészséges. Na akarat az annál jobban van a fickónál, meg duma, ha valami olyan csinál, amit nem kéne látnom, s észreveszi, hogy láttam, s inkább mosolygok rajta, simán leszúr, hogy "ne vigyojogj". A hasát is félti, mert ha már úgy látja, hogy valaki sokat szed magának, akkor kiabál hogy "elééég", máskor meg azért szól, hogy valamit ne együnk meg, hogy maradjon pl apának, vagy épp annak, aki akkor nem eszik belőle :) Még mindig nagyon anyás, s velem alszik el. Csengu is velem alszik, rámcsatlakozva. Aztán persze nem lehet átrakni a helyére, mert felébred, így aztán velünk alszik. Hmmm, hogy is lett volna másképp :) megszoktuk. Majd ha nagyobb lesz, majd átkerül ő is a helyére. Oly huncut egy nő...., s holnap már 7 hónapos. Őrülten rohan az idő. Tápláléka jelentős részét még belőlem szerzi. 1/2 év után kezdtük meg a hozzátáplálást, elég nehezen ment. A gyümiket már kedveli, azt zabpehellyel szokta kapni. A zöldségfőzeléket köszöni, nem szívesen fogyasztja. Már majdnem mászik, inkább kúszik, s eljut a szoba minden zegzugába. Egyik nap pl Mesi szólt Sanyinak, hogy jöjjön, mert Csenge az ágyunk alatt nyalogatja a porszívó csövet. Így már ha nincs felügyelet, a kiságyba van, vagy ha a szőnyegen van, akkor sűrűn belesünk hozzá. Most csak én vagyok itthon velük, így segítség nélkül is jól elboldogultam velük, tényleg nagyon közreműködőek. Sanyi dolgozik, anya pedig a kórházban van hétfő óta. Hát ezt a februárt nem kívánom senkinek, amit átéltünk. 2 hétig minden éjszaka rosszul volt anya, fél óráig remegett, össze vissza volt a vérnyomása. A háziorvos 2szer írt neki új gyógyszert, amit 2-2 napig szedett, szintén rosszul volt. Egyik nap éjszaka már az orvost hívta ki hozzá Sanyi, jelzem én akkor már annyira ki voltam fáradva, hogy nem is hallottam az egészből semmit, annyira be voltam aludva. Ki akarta a doki hívni a mentőt, ááá nem kell, miegymás. reggel csak mentő lett belőle. 170 volt a vérnyomása, az már neki magas, rosszul van tőle, de a mentős csak legyintett. Egész nap a sürgőn rostokolt, mivel nem volt akkor semmi, hazaengedték, de volt tudatva velük, hogy éjszakánként van rosszul. Ez volt csütörtökön. Hétvégére betaknyált, vasárnap feltűnően egész nap aludt. Sanyi hétfőn reggel jött haza, gondoltam hazavárom, s úgy viszem el Mesit oviba. Már a kabátot is felvettem, hogy indulunk, gondoltam a kapuba biztos találkozunk Sanyival. Anya felállt az asztaltól, el akart indulni, megtámaszkodott, gondoltam, ennyire álmoss?? majd csuklott is össze, előlről épp a hóna alá tudtam nyúlni, hogy elkapjam. sikerült, félig a székre ült, ott tartottam. Nagyon megrémültem, ráztam, szóltam hozzá, semmi....... Lábfejei összefordulva, semmi jel, egyre nehezebb volt Néztem az ablakon, csak Jönne már Sanyi. Persze a gyerekek ott voltak, ők is meg voltak rémülve. Mesinek mondtam, hogy vegye ki a táskámból a telefont. Teljesen eszméletlen volt. Ekkor láttam Sanyit, kiabáltam is, hogy jöjjön gyorsan. Átvette, majd hívtam a mentőket. Eközben anya feleszmélt, de semmi ereje nem volt. Gyorsan összeszedtem a papírjait, táskájába pakoltam tisztasági csomagot, s nemsoká itt is volt a mentő. EKG szerencsére rendben volt. Hirtelen leeshetett a vérnyomása, s azért ájult el. Nem tudom meddig tarthattam, talán 1-2 percig, vagy addig se ilyenkor az idő felmérhetetlen, de nagyon soknak tűnt. Mostmár utólag tudom, mit kellett volna tennem. Hát remélem több ilyen nem lesz, minden rosszra gondol ilyenkor az ember, senkinek nem kívánom azt amit akkor átéltem. Ezek után, nem is tudom, hogy merjek e elszaladni Mesivel az oviba, vagy épp érte menni. Bennem van a félsz. Most beállítják a vérnyomását, már amennyire be lehet így , hogy ingadozik. Na ezek után csináltuk a jelmezt..........

1/2 éves zabálnivaló kis vacakom

Hát ideje lenne lassan kicsit írnom is.......

Rohan az idő, szabadidőm alig, napok óta takarítanék....., a vasalni való kupac dülöngél....hmmmmm... :) Állandóan van valami, ami miatt egy két dologgal nem haladok. Főzés, begyújtás, gyerekkel foglalkozás.... ezek kicsit előrébb valók. Persze ha ezek megvannak, vendégünk van, s akkor nem vonulhatok dolgomra, de nagyon jól van ez így, legalább kikapcsolódok én is kicsit, gyertek csak :) Oviba is megyek, jövök. Már 3. hete jár Mesi. Kicsit orrfolyós lett mára, remélem elmúlik. Jók ezek a szteroidok amit kapott. Pénteken voltunk Szolnokon, 1/2 év múlva kell visszamenni. Akkor csinál egy allergia tesztet. Kinőheti, azt mondja, mert minél hamarabb kezdődik a betegség, minél kevesebbszer beteg, annál nagyobb az esélye. Hétfőn viszont kértem neki egy labor papírt. Rettentő fehér, s ősz óta fogyott fél kilót. Aggaszt. Az étvágya változó. Pénteken megyünk vérvételre. Kicsit parás vagyok, neki majd csak aznap reggel mondom meg, ő ne parázzon annyit rajta. Amúgy nagyon sokat változott Mesóm. A rajzaira szinte rá sem ismerek. Csak nézek nagyokat, hogy ezt te rajzoltad? Megkaptuk az oviba is a jellemzést. Sokat javult előnyére, már nem olyan visszahúzódó és a tornában is szabadabb, de azért a rohangálástól még fél, hogy fellökik. Ma számoltak, külön foglalkozás volt, mondta az óvónő, hogy tudott mindent :) Ma ennyire jutottam :)

Nos, hoztam hát pár képet gyönyörűségeimről.

Kende messziről elkerülte a télapót:

Kis hasalós:

Mesenézés:

Én és a kisöcsém....

A karácsonyfánk. És nem utolsó sorban szeretném megmutatni, saját készítésű fali díszünket. Igaz még nem teljes, már kb 2 hónapja fent van, még van tervem hozzá. Hogy mikor készül el, az más kérdés.... :)

Drága szivecskéim. Imádom Őket!!!!!

Megjött a Jézuska:

Mesi mikor meglátta az ajándékokat a fa alatt teljesen begőzölt. Sikított, ugrált, teljesen bezizzent, s közben akkorát esett de nem is érdekelte:

:)

:))

B.U.É.K.

Mikor is írnék, ha nem most, éjszaka 1/4 kettőkor :)) DDDDD most fejeztük be az ajándékok csomagolását, vagyis apa most csomizza az enyémet, s ide vagyok 'kötve'. Szóval ezerrel készülünk a karácsonyra. Már többször is belekezdtem az írásba, de nem tudtam befejezni, aztán már nem voltak aktuálisak, hogy napok múlva rakjam fel, így 'kidobtam' őket. Most köszönjük jól vagyunk, Mesi hétfőn hányós hasmenős volt, úgymond gyorsbacis. remélem a család többi tagját elkerüli. E hónapba Szolnokon kötöttünk ki, 2 hét itthonlét után (fulladás miatt) 2 nap ovi után olyan szinten befulladt, hogy szurit kapott. Így döntöttük, hogy visszamegyünk, mivel ott előrébb vagyunk már. Ez nem azt jelenti, hogy más orvosnak nem mutatjuk majd meg. Kapott sprayt, fincsi tablettát, egy hónap múlva kell visszamennünk, kitöltendő papírokkal. Bár ne kéne......... Kendum imádnivaló kis csacsogó, énekli a kiskarácsonyt. Sokat változott, cukipasi. Csengum is már nagy nő, kis gazember. Imád játszani. Mit csomagol már ennyi ideig.?......(szomjas vagyok)..........?.... próbálok majd jönni kicsit sűrűbben ;) Képet is szeretnék hozni.

Szeretnék minden kedves olvasónknak Boldog Karácsonyt kívánni!

Adott itthon 2 samsung digitális lázmérő. Az egyik 37,4-et, a másik 37,5-öt mutatott. Nem hittem el. Megkerestük anya higanyos lázmérőjét 38,3-at mutatott. nagyon vigyázunk rá, mert már nem lehet kapni. S ami helyette van, na arról se hallottam még jót.......

(2 hetet bírtunk az oviban) Bővebben próbálok ma................

Jó sok lemaradásom van ismét! Kezdjük a múlthéttel. Hétfőn vittük a fülészetre a kiscsajt, szépen helyrejött a füle. Du tanácsadásra vittük, de tudtam, szuri nem lesz. Ugyanis nagyon húzott a mellkasa, köhécselt, s orrfolyós volt. nem maradhatott el a gyógyszerírás. De már nem bántam, hiszen már több mint egy hete húzódott a dolog. Kedden Mesit kellett vinni, reggel nagyon köhögött. Torokgyuszi, antibiotikumot még nem kapott. Szerdán, s csütörtökön már lázas volt, így pénteken visszavittem, már csipásodó szemekkel. Persze hogy közbejött egy kötőhártya is. A szeme már rendben van, viszont még köhög, meg szívatjuk az orrát. A héten még Kendét kell vinni tuti. Köhög, folyik az orra és ma már rettentő nyűgös. Most is olyan nyögdécselve alszik, meg magától mondta, hogy menjünk fogat mosni, meg aludni. Sajna őt sem kerüli el most sem. Őszintén én se vagyok még 100-as. Én is voltam dokinál, nem talált semmi különöset, igaz úgy köhögtem hajnalba, majd meg fulltam. Írt gyógyszert, de ott lapul a fiókba. Mennem is kell, remélem hamarosan tudok jönni jobb hírekkel. Vasárnap tartjuk meg a családi összejövetelt, tortázunk, miegymás. Végül egy Kendeduma:

egyik hajnalban felkelt, bementem hozzá. Melléültem, nem kellett betakarnom. Később kicsit fáztam, s kérdeztem, hogy betakarjam e? Erre ő: nem kell kakajó (takaró) mondtam máj egyszej!   :-O

Még mindig nem vagyunk meggyógyulva teljesen :( Mesi okés, ő hétfő óta jár oviba. Viszont újra sír ha otthagyom, meg délelőtt is szokott sírdogálni. De a mai nap már csak reggel sírt. Azért sír, mert engem akar. De ő ehelyett mindig mást mondott, bugyutaságokat hordott össze. Hogy fáradt, meg fáj valami....... Szóval egyértelmű, hogy nála most jelentkezik  testvérféltékenység. Gondolatunkat tegnap meg is pecsételte egy rajzzal, amin én és Sanyi vagyunk, és ő, mikor még kicsi, s nincs tesója. Este mellé is oda kell feküdnöm..... Viszont, ami nagyon jóóóóó, Kende már azt se tudom mikor harapott, mart, tépett. Mondjuk ez lehet onnan van, hogy utóbb húzgálta Mesi haját, s egyből nézte a kezét, mennyi haj van benne. Na mármost, mikor Mesi hajába beleragadt, mi is megfogtuk a haját, tudja, mit érez a másik. persze neki szerintem feleannyira se fájt, mint a tesójának. Azt mondta, hogy "nem vicces". Hát nem bizony. Talán azóta nem csinál ilyeneket. Visszatérve a betegségekre még ő sem 100-as, köhécsel hajnalba. Viszont Csengémmel a kórházat járjuk. Pénteken ugye voltunk a háziorvosnál, aki torokgyuszit állapított meg. Szombaton pedig folyt a jobb füle. Vasárnap felhívtam Anitát, mit csináljunk, tanácsadásra mennénk hétfőn, hogy legyen, viszont rendelés meg csak du van. Tanácsára kimentünk hétfőn a fül orr gégére, beutaló nem kell. Hát egy nagyon aranyos drbácsi van ott. Felmentünk az osztályra is, mert még nem volt szakrendelés, nemsoká kezdődött, s leküldtek bennünket, mi leszünk az elsők. Így is lett. Drágámnak heveny savós középfülgyulladása van. Orrcsepp, orrszívás, fülmelegítés. Mára voltunk visszarendelve. Szépen gyógyulóba van, viszont közbe hallójárat gyulladása is lett. Kapott rá fülcseppet, s hétfőn ismét jelenésünk van. tanácsadásra is mennénk ismét, az oltás miatt, de szerintem még nem biztos, hogy megkapja. kis tündérkém, nem is nyűgös. Ugyanolyan jó baba. esetleg annyika változás van, hogy éjszaka elég éberen alszik, így a helyére nem tudom áttenni. pedig jó lenne, ha nem szokná meg a nagyágyat. De ha igen, ez van. Ordítani úgyse hagyom. Vasárnap tartottuk volna a szülinapot, s a névnapokat, de lehalasztottuk. Én is még köhögök. A kezem helyrejött. Egyik reggelre arra ébredtem, hogy nagyon fáj a jobb. Pár napig a kilincset se bírtam lenyomni. Megerőltettem, vagy elaludtam vagy nemtom, de nagyon rossz volt tök bénának lenni. Az árnika csodát tett.

Nem túl sűrűn írok, ez van. Hétfőn reggel Mesi az oviba sírt. Hmmmmm nem szokása. Gyanús is volt. Mikor érte mentem, mondták az óvónők, hogy elég lehangolt, pityergős volt. Most az oviba van mindenféle betegeskedés, délelőtt is 2 gyerekért mentek érte, mert hánytak.  Aztán ahogy hazaértünk, már nem volt vele semmi különös. Délután visszamentük a szüreti mulatságra, jól éreztük magunkat, a gyerekek ettek ittak, Csenge nagyrészt aludt. Aztán hazaugrottunk, a többiek az autóba maradtak, míg én Csengut megetettem, majd gyors tescózás. Mesi ott elkezdett csipázni. Majd itthon már nagyon váladékozott a szeme. Reggelre összeragadt a szeme. Elvittem drnénihez, a kötőhártya gyulladáson kívül szerencsére nincs semmi. Már megszokta a szemcseppet is. Szerdán este miután Kende elaludt, köhögött, felébredt és vígasztalhatatlan volt. Csenge ideát ordított, anya nem vette föl, mivel ő is tiszta göthő lett. Vittem Kenduhoz, hát nem volt könnyű egyszerre kettőt nyugtatni. Még szerencse, hogy Mesi aludt, ja és gondoljátok, hogy Sanyi dolgozott. Mivel már Mesivel se kaptunk időpontot, gondoltam, hogy nem a telefonálgatással töltöm az időt, hanem rendelés előtt kicsivel odamegyünk. Ébresztettem, persze a jobb szeme csipás. Szerencsére örült, hogy megyünk a drnénihez, s nem hisztizett. Szerencsénk volt, hamar bejutottunk. Kicsit sírt, de már elfogadta a matricát. Turokgyulladás és kezdődő kötőhártya gyulladás. Csütörtök este Csenge sírt vígasztalhatatlanul, így tegnap őt is elvittük. Nem volt semmi más tünete. Kicsit vártunk, majd jött Anita, s nemsoká soron kívül behítvak bennünket. Torokgyulladás, s a drnő szerint fájhat a hasa is a vírus miatt. Hétfőig nurofent kell adni neki. Ha nem lesz vele semmi baj, akkor mehetünk a tanácsadásra is. Mindezek mellett én is torokfájós vagyok, s egyik este úgy köhögtem, alig bírtam elaludni. A fürdőszobába lassan sikerült a hibát elhárítani, Sanyi szegény megkinlódott vele. Egy darabig csúnya lesz, mert még nem lehet vakolni és csempézni, mert száradni kell.

Csajok:

Imádom Őket:

Segítőtárs :

Szépségem:

Mosolyi:

Bleeeee:

Délelőtt szólt a szomszédunk, hogy a fürdőszoba felől vizes a fal. Áááááhhhhhh kész..... Ez már tényleg szerencsétlenség a köbön..... Asszem elegem van.

Tudnék aludni, de mégsem, mert ha lefekszem a nagyok vagy nem hagynak békén, vagy mellém fekszenek, s azt meg nem akarom, hogy ők elaludjanak. Fáj mindenem, mint akit jól elvertek, s este óta a torkom is, fázok, aludni akarok áhhhhhhh. Reggel Mesit a konyhába öltöztettem, közbe ittam a kávémat, hát nem belelógattam a garbója ujját? Hmmmmm még jó, hogy nemrég kapott egy másik garbót is, így nem volt balhé. KO Inkább írok pár sort. Míg Mesiért mentem az oviba, majd megfagytam, pedig gondolkoztam, hogy fel kéne venni a télikabátot, de mégsem vettem fel. De taliztam télikabátos Nikivel, s húúúú de jó lehetett neki....... Lehet már írtam, de mikor Sanyi dolgozik, nem alszanak a nagyok napközbe. Mondjuk Mesi semmiképp nem alszik. Kendu mellett ülhetnék este, mire elalszik, így legalább hamarabb ágyba dugom őket, s max 1/4 óra alatt Kende is elalszik. Azt hiszem, ma én is hamar ki fogok dőlni, remélem kiscsajom nem változtat a jóságán, s tényleg tudok időbe feküdni én is. Ma 7-re tervezem a fektetést, ahoz 5-kor el kell kezdeni fürödni. Kell 2 óra, mire minden rendbe lesz, pancsi, vacsi, fogmosás, meseolvasás. Hétfőn gyerekmérés volt, össz vissz 31 kiló 25 deka gyerekünk van :) Jól vannak, Kendunak 2 foga már teljesen áttört, úgyhogy már csak 2 van. Mostanában egész ügyes, megvan mindenről a véleménye, elmondja a gondolatait, csacsog, csacsog. igaz pár napja délbe jön rá a félóra, kanalat dobált ma pl., meg eszik nem eszik, én etessem, miegymás. Persze közbe mennem kell Mesiért, marha jó, így itthon hagyni anyára. Még jó, hogy Csengu ilyenkor alszik, vagy elvan. Hú de rohan az idő...... már nézegeti a kiskezét, nyúl a fellógatott játékokhoz, kis vigyori. Vasárnap délre majdnem éhen maradtunk. A sütős menü: sült csirkecomb, sült vegyes zöldség, muffin. A combot reggel kisütöttünk, majd egy adag muffint, majd a 2. adag muffin. Ránézünk, hmmm semmi. A sütő kialudt. nem állt meg a láng, fakanállal nem lehetett kitámasztani, így míg az megsült, Sanyi tartotta a gombot. Közbe levittük a zöldséget, van ott egy villanysütő. 1/2 óra múlva ránézünk, a sütő na? na milyen? LANGYOS Áhhhhhh kész. Mind a kettő egyszerre :( Sanyi bent 'megtákolta' a gombot, hogy benyomódva maradjon, hát gusztustalan volt, de sült a téma. Így a köretből vacsi lett. Épp kisült az utolsó adag sütnivaló, Sanyi telózott is a gázszerelőnek, hogy mikor tudna jönni. 5 perc. ÁÁÁhhhhh kész voltam, a sütő langyos, ganés és van rá pár percem, Az utolsó simításoknál toppant be a szerelő a konyhába. Nahhh nem birok itt ülni tovább, kicsit lefekszek, de próbálok nem elaludni.

Pittyesalvás:

Tesókák:

Vasárnap délutánra Kendu belázasodott. 38 fokra ment föl. Még sohasem volt lázas. S hogy milyen betegen??? Fuhhhh  férfi....... Egyemmeg, semmi nem érdekelte. Volt, hogy csak sírt, sírt, szerintem nem is hallotta, mit beszélek. Aztán kis idő múlva, mint akit kettévágtak. Elvolt egy darbig, de a közelébe kellett lennem. Mondjuk ez egy ideje így van, nem nagyon téveszt szemelől. Éjszakára adtam neki nurofent, hogy nyugodtan aludjon. Hááát eleinte szinte félóránként volt fent, sírt sírt, majd bealudt. Nurofen beadása után 2 óra múlva ismét 38 fokos volt. Nahhh gondoltam ez frankó lesz. Volt utána fönt egy párszor, teljesen leizzadt, nem is volt lázas reggelre. De már éjszaka sem éreztem. Dokihoz telóztunk, persze nem volt időpont. 5-ig rendel, gondoltam, 5 előtt elmennek apával. 1/2 körül értek oda, s fél 7-kor kerültek sorra. A doktornő sajnálta, hogy épp a kedvencei jártak így. Így aztán kinyíllott egy kiskapu. Még aznap le kellett rendeznünk a tescót s az aldit. Máskor nincs idő rá míg az akcióik vannak. 1 óra alatt meg is voltunk a kettővel, ez eszméletlen rekordidő. Az aldinál Kende már kész volt. Nem jött utánunk a bejáratnál, s kintmaradt. Ott állt a drágám, egy üvegajtó választott el bennünket, mondta jöjjön közelebb, de valószínü fentebb van az érzékelő, mint ő, vagy nem tudom. Apa szaladt gyorsan körbe érte. Beültette a bevásárló kocsiba, persze ő sétafikálni akart fél 8-kor. Az aldi zengetttt tőle. Gyorsan összekaptuk ami kell. Itthon előbb vacsi volt, majd gyors fürdés, fúúúú de elég volt. A mai napja katasztrófa volt. Délelőtt nem volt dolgom, Mes oviba, Csenge aludt. Volt időm, hívtam játszani, autózni, rajzolni, stb.... Nem jött sehová. Erre úgy viselkedett, mit aki a rosszasággal akarja felhívni magára a figyelmet. Kaparta az ülőgarnitúrát, az ágytakarót, ledobált mindent, folyatta a nyálát. Áhhhhh... Erre délután folytatta, Mesit marta, meg ilyenek. Mondta a drnő, vagy 2 napig még xarul lesz. Sajnálom, mert hogy szarul van, nem tud mit kezdeni magával, gondolom, ezért viselkedik így. Mes még köhög kicsit. Csengu jól van. Alszik mindenki, mint a bunda.

Esik az eső...... mostmár eshet. Igaz nem kéne, de nem izgulunk már miatta. Reggel visszakerült a pala. Gyerkőceim alszanak. Csenge ma szinte egész nap aludt. Olyan nagy csaj már. Asszem most kicsit zavarom a billentyűhanggal, de talán megszokja, hogy püfölöm, úgy félóvatosan, s visszaalszik. De muszáj haladnom, nem sok időm van írni. Azért elég rendesek a gyerkőceim, hagynak netezni, hébe hóba itt vagyok, de akkor megnézek egy pár hasznos infót, vagyhogy mi lesz a tv-be (mintha meg tudnám nézni), aukciózgatok, adok-vesze, vagyis inkább csak veszek. Töltögetem felfele a cuccosokat, amiket Csengu kinőtt, meg ami fiús dolgok lekerültek a padról. Fotózok, mérek, írok, stb..... nem unatkozom. Ma sikerült 2 szobát kitakarítanom, s az összes mosott ruhát kivasalni, asszem nagyon túlteljesítettem :)) DDDD Nahhhhh, bőgőzik, megyek csendben tartani, bedugom a száját :)) folyt köv......                                                   folyt... Nahhh eltelt egy jó 1/4 óra, peluscsere is volt, meg mosolygás ezerrel. Imádom. Annyira nő, nekem olyan hosszúnak tűnik. Úgy telik az idő, de ezt nem is ragoznám. Mesi még egy kicsit taknyolódik, szerintem hétfőn zöld utat kap az ovi fele. Szeret járni, de ottaludni már nem akar. Szeretne is meg nem is, de inkább nem. Azt mondta, azért nem alszik ott, mert unalmas. Hát igen. Nem egy nagy délutáni alvó, s míg a többiek alszanak, ő unatkozik. Olyan kis izé, néha úgy vitatkozik...... mert ő ha már becsukja a szemét, akkor már alszik. Hiába magyarázom neki, hogy ez ám nem így van......  Múltkor a minimaxon olvastak egy könyvből mesét. Hát elővettem én is azt a könyvet. Azóta sokat olvasok nekik belőle. A három kiscicát már tudja. És persze hogy azt állítja, hogy ő már tud olvasni, de tényleg!! Hmmmm ilyenkor mutatok neki valamit, hogy olvassa el. Persze hogy nem tudja, de azt akkoris tudja olvasni. Ilyenkor kicsit besérül, de akkorsem élhet azzal a tudattal, hogy ő tud olvasni. Eljön annak is nemsoká az ideje. Na, akkor Kendumról is írjak valamit, hogy ne maradjon ki a sorból. Bár ő az, akiről reggelig lehetne írni. Ő elég taknyoskás, szívom is az orrát ezerrel. Olyan aranyos, ügyesen tartja a fejét, s néha nevetgél is. Hmmmm... apánál meg ordít. Jön a 4 hátsó foga. 2 már jó félig kint van, a másik kettőnek meg erőteljesen látszik a körvonala. Így fognövésor még soha nem szenvedett. Szinte állandóan a keze a szájába van (soha egyik fogánál sem volt), emellett meg a szó szoros értelemben folyik a nyála. Egyemmeg, amikor szívom az orrát, vastagon lóg a nyála. Biztos emiatt is vannak dühkitörései. Ma csak egyszer volt, délelőtt nem akart bejönni. Áhhhhh szörnyű, ha rájön a félóra. Ha nem harap, akkor mar, vagy direkt folyatja a nyálát, köpni is szokott, komolyan mondom, ilyenkor nem ismerek rá. de hogy honnan jön neki ilyen, nem tudom, ilyenkor elgondolkodom, hogy mit, hol rontottam el, de nem hinném, hogy más nevelést kapna, mint mese. De tegnap már komolyan nevethetnékem volt. Ja, dobálózik is, mindent le a földre. Szóval tegnap az ágyunkról dobált le minden párnát, mert olyanja volt. Előtte tettem el az elemes autójaát a szeme láttára, mert azt s földhözvágta, másodjára is. Szóval erre begurult, aztán a ledobott párnákat visszarakattam vele, s mondtam, hogy le ne dobja. Erre, mint a kiskutya, mikor játszik, szorította a párnát a fogaival, s rázta. Kínomba már nevethetnékem volt, helyettem Mesi dőlt a röhögéstől, s röhögtünk már együtt, s mintha mi sem történt volna, játszott tovább. Ezeket leszámítva olyan kis drága. Mindent beszél, csacsog, mint egy kiscsaj. Megköszöni az ebédet, kér szépen, elmondja a kis gondolatait, pár mondókát is tud, imádom, mikor énekeli a süss fel napot. Kedvenc kismeséjét is tudja, kis segítséggel elmondja. Apával elalszik, ritka már ha kellek. Az önálló evés már nem megy úgy, mint eddig, mert először a kanálból keresztül kell juttatni a kaját a másik kezén, s ezután kell enni. 2 dolog van, mir tényleg fix és rendszeressé vált számára is, az ebéd utáni és az esti fogmosás és a lefekvés előtti mesélés.  Hát ennyi voltam, megyek, mert kidőlök.

Mesi a héten itthon van vírusos torokgyuszival.

Tegnap Csengu megkapta a védőoltásokat, délután szülőin voltam, kész rohanás volt.

Csütörtökre megkértek, gyártsak le egy csomó gyurmát, mert gyümölcsöket formáznak.

Lassan 50q fa lesz bepakolva, megyek is nemsoká segíteni még egy kicsit.

Csütörtökön jön az ács, megbontani a tetőt.

Pénteken a kőművesek, kéményt lebontani, majd újat rakni.

Szombaton ismét az ács visszatenni a palát. Remélem minden jól megy, s eső se lesz.

Ismét nézhetetlen a tv-nk néha.

Az autót pedig eléggé kinőttük, épphogy elférnek hátul az ülések. Ha Csengunak le kell cserélni, remélem az is éppen elfér, mert ha nem...... hmmmm......

Az utóbbi 2 dolog lecserélése, csak álom...................

Kende ugrál a széken. Mondom le ne essen...... Megfogtam, kis idő után elengedtem. Megijedt. Mondom neki, na mi van, most meg be vagy..... (tovább nem akartam mondani). Erre ő megszólal: "szájvá?"